Csak kapkodjuk a fejünket: egy ideje már sorra jönnek ki a gyengébbnél gyengébb makrogazdasági adatok a Központi Statisztikai Hivataltól. A beruházások volumene éves szinten még mindig elmarad a tavalyitól, a fogyasztás ugyan már növekszik, de még mindig elmarad a Magyar Nemzeti Bank szerinti 5,5 százalékos reáljövedelem-emelkedéstől. De persze nem a lakosság a hibás, hanem a 22 százalékos áfa-emelkedést tervező kormány tolta túl a biciklit. Így azt lehet mondani, hogy az idei növekedést még így is javítja a fogyasztás, és még kissé a nettó export.

Bár Orbán Viktor azzal kampányol – Magyar Péter üstökösszerű felbukkanása miatt már nem is annyira fél szemmel a 2026 tavaszán esedékes országgyűlési választásokra gondolva –, hogy a 2025-ös évünk fantasztikus lesz, olyan, amilyet eddig még nem tapasztaltunk, mi még csak azt látjuk, hogy az eddig üdítő kivételt jelentő külkereskedelmi aktívumunk is apad. Ez a fogyasztás emelkedésének tudható be, emiatt ugrott meg az import, és kezdett apadni a külkertöbblet. 

Ráadásul a nagy (a 2023. januári 25,7-ről 2024. szeptemberre 3 százalékra való) zuhanás ellenére is az európai uniós országok rangsorának végefelé elhelyezkedő hazai infláció ismét elkezdett emelkedni, már második hónapja növekszik.

Csoda-e, hogy a forint is fokozatosan gyengül, az euróval szemben immár hetek óta nem képes visszamenni a 410-es szint alá? Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás rövid időn belül háromszor is verbálisan interveniált – azaz próbálta szavakkal erősíteni a hazai fizetőeszközt. S még a nagy hitelminősítő intézetek egyike, a brit Fitch Ratings meglepő véleménye és kilátásjavítása – ami felminősítéssel ért fel – is csak ideig-óráig tudta egy-két egységgel feljebb tornászni a forintot.

Ha már Fitch. Az emberben óhatatlanul felmerül, mit láttak homlokegyenest másképp ők a magyar gazdaságban, mint amit a másik nagy hitelminősítő, a Moody’s egy héttel korábban nem, aminek következtében utóbbi leminősített minket? (A harmadik rating cég, a szintén amerikai Standard and Poor’s meg a kettő közé lőtt, meghagyva az adósbesorolásunkat).

Bár az érdekes, hogy a britek még így is jóval alacsonyabbra várják a magyar gazdaság jövő évi növekedését, csupán 2,5 százalékosra a kormány 3,4 százalékos prognózisánál.

Persze az, hogy a három nagy hitelminősítő meglehetősen szokatlan módon, három különféle módon ítéli meg a magyar gazdaság jövőjét, csak erősíti az emberben azt az érzetet, mekkora is a magyar gazdaságot övező bizonytalanság. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy Donald Trump január 20-ai munkába állása után egy csapásra minden jóra fordul. Mennyire reális ez a várakozás? És ha kiderül, hogy nem, akkor a regnáló magyar kormány képes lesz-e korrigálni? S ha nem, akkor ez a hatalmába kerül-e? És ha netán Magyar Péter Tisza Pártja nyerné meg a 2026 tavaszi országgyűlési választásokat, ők mit tudnának tenni?

Ezek csak ízelítők azokból a kérdésekből, amelyeket átbeszélünk Petschning Mária Zitával, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársával a következő Klasszis Klub Live-ban.

A szokás szerint ezúttal is egyórásra tervezett adás során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük. Az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.

A december 18-án, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média Lapcsoport Klasszis nevű YouTube-csatornáján és Facebook-oldalunkon követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Hogy ne maradjon le:

Regisztráljon most! >>