Ajánló
Mi lesz az élelmiszerárakkal? Mit lehet tenni azok megfékezéséért? Raskó György lesz a Klasszis Klub következő vendége.
Abban, hogy az immár hónapok óta több évtizedes rekordokat döntögető hazai infláció éves szintje októberben immár 21 százalék fölé került, az energiaárak mellett alapvetően az élelmiszerárak játszottak közre, amelyek éves átlagos növekedésének mértéke immár elérte a 40 százalékot. Kérdés, hol lehet a drágulási folyamat vége? Mit kéne tennie a kormánynak és a jegybanknak? Egyebek mellett ezekről is kérdezzük Raskó György agrárközgazdászt, gazdálkodót, egykori államtitkárt Klasszis Klubunk következő, november 24-ei adásában.
Szinte már fel sem kapjuk a fejünket az újabb és újabb inflációs csúcsok láttán. De azért az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerárak októberben átlagban már 40 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét, még így is megdöbbentő. Ráadásul a Privátbankár.hu Árkosár-felméréséből arra lehet következtetni, hogy még korántsincs vége a drágulási folyamatnak, aszerint ugyanis november elején már 42,7 százalékkal került többe a családi nagybevásárlás, mint egy éve.
Írhatnánk, hogy nem véletlen, a kormány a sokkoló KSH-adat közlése után alig egy órával újabb két termékre, a tojásra és a krumplira jelentett be ársapkát. Csakhogy erősen kérdéses, ez csillapítóan hathat-e az inflációra?
A friss ársapkák „felhúzásának” lehetőségét már a bejelentés előtti napokban megszellőztető Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még arról beszélt, hogy az egy év alatt 40 százalékkal drágult termékek kerülhetnek e körbe. Márpedig ez a jellemzés kéttucat árucikkre vonatkozik, ezzel szemben csak kettőre került ársapka, ráadásul azokra, amelyek áremelkedésének – legalábbis hivatalosan – nem is a legnagyobbak közé tartozik, a maguk 56, illetve 44 százalékos rátájával. Ezek ismeretében aligha meglepő, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindössze 0,1 százalékpontosre becsülte azt a hatást, amennyivel a tojás és a krumpli árának a hatósági befékezése mérsékelheti a fogyasztóiár-indexet.
De ha így van, akkor egyáltalán mi értelme van az újabb ársapkáknak? Legalább a korábbiak, a hat élelmiszerre már február 1-jétől, a benzinre és a gázolajra pedig tavaly november 15-étől érvényben lévő hatósági árkorlátozástól a kormány körülbelül 4 százalékpontos mérséklő hatást várt. Más kérdés, hogy az infláció így sem torpant meg, sőt, csak még feljebb ment, olyannyira, hogy az Európai Unióban már csak a balti államokban magasabb a pénzromlás, mint Magyarországon, az élelmiszerárak viszont messze nálunk emelkedtek a legnagyobb mértékben.
Mit hozhat a jövő? Várható-e a trend megfordulása és ha igen, mikor? Minek kellene ehhez teljesülnie? Mit tehet ezért a Magyar Nemzeti Bank és mit a Pénzügyminisztérium? Amelyek vezetőinek feladatául tette Orbán Viktor, hogy vigyék a felére az inflációt 2023 végére, lehetőleg egyszámjegyűvé. A remélt politikai előnyök mellett mekkora veszteség éri a vállalkozásokat az árbefagyasztás következményeként? Szabad-e egy kormánynak nem piackonform módon beavatkozni a keresleti-kínálati viszonyokba egy piacgazdaságban?
Egyebek mellett e kérdésekkel kapcsolatban kérjük ki Klasszis Klubunk következő élő, interaktív eseményén – mely során nézőink is feltehetik a kérdéseiket – Raskó György agrárközgazdász véleményét. Aki a külföldön – Algériában, Mexikóban, Brazíliában – szerzett munkatapasztalatai birtokában (is) itthon maga is gazdálkodik, tehát nemcsak elméleti ismeretei vannak a szektorról. Ráadásul arról is vannak személyes élményei, emlékei, mit tehet egy kormány, lévén, hogy az Antall-kabinet idején, 1991 és 1994 között a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.
A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvény időpontja: 2022. november 24., 15:30. Az eseményen, amelyen Olvasóink is feltehetik kérdéseiket, ingyenes a részvétel, ugyanakkor regisztráció szükséges. Minden kedves Olvasónkat szeretettel várjuk!
