Ajánló
Beszélgetésünknek több apropója is van. Az egyik, hogy március elején váltás lesz a Magyar Nemzeti Bank élén: a tizenkét év után távozó Matolcsy Györgyöt a 2024 végéig pénzügyminiszter Varga Mihály követi. Vajon mennyire lehet más a monetáris politika a személycserével, egyáltalán van-e mozgástér az eddigiektől eltérő megközelítéshez? Kézenfekvő, hogy ezt egy olyan szakemberrel vitassuk meg, aki már ült ebben a székben.
Ám Bod Péter Ákossal természetesen a gazdaságpolitikát is górcső alá tudjuk venni. Például azt körüljárva, hogy a már jó ideje gyenge makroadatok (GDP, beruházások, ipar, infláció) tényleg egy csapásra megjavulhatnak-e, ha végetér a háború – ahogy azt a kormányfő sugallja, készpénznek véve Trump ígérgetéseit. Tényleg fantasztikus lehet-e 2025, illetve – Orbán Viktor február 22-ei évértékelőjén bevezetett új szlogenje szerint – az áttörés esztendeje?
S milyen hatása lehet a hazai gazdasági környezetre az új amerikai elnök által kirobbantott vámháború? Amely a már most is válságban lévő fő exportpiacainkat, az európai gazdaságokat csak még mélyebbre lökheti. Mi lehet erre Magyarország válasza?
Ha már említettük a miniszterelnöki évértékelőt, áttekintjük, vajon az ott bejelentett gazdasági intézkedések (köztük is a két- és háromgyermekesek adókedvezménye, a nyugdíjasok áfavisszatérítése) milyen hatásokkal járhatnak, képes lesz-e például azok terheit elviselni az amúgy sem izmos állami költségvetés? S marad-e még muníciója a kormánynak a 2021 őszihez hasonló választási célzatú osztogatásra? Amelynek következményeit – az infláció európai uniós rekordszintre jutását – máig nyögjük.
De azt is megnézzük, vajon mennyire megvalósíthatók a kormány 2026-os leváltására készülő Tisza Párt elnöke, Magyar Péter – Orbánét egy héttel megelőző évértékelőjén – meghirdetett programpontjai, például azok mekkora terhet jelenthetnek a központi büdzsének.